Keszeg - A magyar tavak királya
Keszeg a hal
A közönséges, a dunai és a keleti keszeg a keszegek nemzetségének egyetlen képviselője, a pontyfélék családjába és a ciprusi rendbe tartozik. A fiatal keszegeket dögevőnek, a kifejletteket chebaknak vagy keelnek nevezik.
A keszeg (Abramis brama), a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó európai táplálék- és vadhal, tavakban és lassú folyókban található. A keszeg férgeket, puhatestűeket és más kis állatokat eszik. Mély testű, lapos oldalakkal és kis fejjel, ezüstös, kékes vagy barna hátú. Egyedi megjelenésük miatt a kifejlett keszeg könnyen megkülönböztethető a fiatal keszegtől. A keszeg akár 0,8 méter hosszúra is megnőhet, súlya akár 6 kg is lehet.
Az ezüstkeszeg (Blicca bjoorkna) a keszeg viszonylag jelentéktelen európai rokona. A keszegnek nevezett egyéb halak közé tartozik az aranysárga, a keszeg és a Sparidae családba tartozó tengeri keszeg.
A keszeg kinézete
A keszegek abban különböznek más halfajtáktól, hogy magas testtel rendelkeznek. A magasság általában a hal teljes hosszának 30%-a. Ráadásul a keszeg szája és feje meglehetősen kicsi, míg a keszeg szája egyfajta visszahúzható csőben végződik. A hátoldalon egy rövid, de magas uszony található, amely tucatnyi lágy sugárból áll.
A keszegekre jellemző, hogy egysoros garatfogak vannak, mindkét oldalon öt darab.
A keszeg viselkedése
A keszeg meglehetősen óvatos és félénk hal, kiváló hallással rendelkezik, ezért ezt a tényezőt figyelembe kell venni a keszeg halászatakor. Folyókban és tavakban egyaránt előszeretettel él, de tározókban is előfordul. A folyókban ez a hal ritkán nő lenyűgöző méretűvé. A keszeg szívesebben tartózkodik rajokban. Ugyanakkor különböző korú egyedek lehetnek jelen egy csoportban, a legkisebbtől a legnagyobbig.
A keszeg szája úgy működik, hogy főleg alulról táplálkozik. Ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy étrendjének alapját a fenék mikroorganizmusai képezik. A keszeg általában lárvákkal, kagylókkal, csigákkal és algákkal táplálkozik. Számos keszegcsapat gyorsan megtisztítja az alsó részt. Ez hozzájárul a halak aktív mozgásához a tározó körül táplálékot keresve. A nyáj mozgását a mocsári gázbuborékok aktív kibocsátása határozhatja meg.
Az alkonyat beálltával a keszeg nyugodtan közeledik a partvonalhoz a sekélyen, hogy táplálkozzon.
A keszeg holtágakban, mély gödrökben, fák dugulásaiban, meredek partok mellett található, ahol agyagos vagy iszapos fenék uralkodik. Az idősebb egyedek inkább nem közelednek a partvonalhoz, hanem jelentős távolságra maradnak. A keszeg éppen ellenkezőleg, közel jön a parthoz, és inkább a növényzet sűrű bozótjaiban tartózkodik. A keszeg mély lyukakban pihen.